(29) A Fonyódi-hegyről - azaz, miért nem lősz?

"A pannoniai tengeri rétegeknek tehát legjellemzőbb kövülete a Congeria-kagyló, ezért Congeria-rétegeknek is nevezik őket. Persze ezenkívül sok más kagylót és csigát is lehet találni ezekben a rétegekben. Különösen szépeket lehet találni Fonyód alatt, a Kupa-vendéglőtől nyugatra, ott, ahol a part szakadékos kezd lenni. Mert hisz a Fonyódi-hegy is pannoniai rétegekből van.(...)

A Fonyódi-hegy nyugati végénél, ott ahol most Bélatelep megállóhely van, hajdan igen sokat kellett a vasútnak a hullámveréssel küszködnie. Egy-egy nagyobb északi vihar megtámadta a vasút töltését, a sínek lecsúsztak s a forgalom megakadt. Emlékszem rá, hányszor kellett a vasúti töltést a további alámosás ellen a vízbe hajigált homokos zsákokkal hirtelen megvédelmezni.

A Fonyódi-hegy magas, szakadékos partja a Balaton felé a hullámok alámosása következtében keletkezett. A földvári és szemesi meg a berényi magas partok is ilyen eredetűek. Földvár a nevét attól a földvártól vette, amely a telep fölött a fennsíkszerű magaslat táján még ma is jól látható. Ismeretlen időkből származó, négyszögletes alaprajzú sánc-vár volt ez, de a négyszögnek mintegy felét már elmosta a partok omlása, suvadása, ezeket pedig a hullámok abráziója okozta. Bélatelep fölött futóhomok buckák vannak a hegytetőn. Ezt a homokot a hegy függőleges falából hordta ki az északi szél és lerakta a hegy tetején, mert ott a növényzet megfogta. A templomtól nyugatra igen szép szélbarázdát is lehet látni. Igen meredek, 10-20 m széles barázda fut le a hegyről s csak oda kell állni nagy szélben a felső végéhez, hogy lássuk, mint kaparja ki a homokot a barázdából. Ha magára hagynók, néhány ezer év alatt keresztülvágná az egész hegyet."

"A hegy egészen izoláltan, szigetszerűen emelkedik ki a mocsárból. Tisztán pannoniai rétegekből van, csak legdélibb lejtőnyúlványait takarja kevés lösz."

(Cholnoky Jenő: Balaton - Franklin Társulat, 1936)