"Helyenkint elfödi a kemény követ fakósárga, homokos agyag, az úgynevezett lösz, de ez csak később került oda, a levegőből hulló porból halmozódott föl, most nem érdekel bennünket, de persze annál jobban a gazdákat, mert a Veszprémi fennsíkon csak ott lehet földet művelni, ahol lösz födi a kemény köveket."
"(...) s ilyenkor nagy tömegekben száll le a por az elszáradó fűlevelek közé s a fű megvédelmezi a továbbszállítástól, de következő tavasszal a fű kissé magasabbról nől ki, mert gyökét a por betemette. Minden évben néhány tizedrész milliméter szaporulat, tíz év alatt néhány mm, 100 év alatt néhány centiméter, ezer év alatt néhány 5 deciméter s 100000 év alatt 50-60 méter, a kedvező, szélárnyékos helyen. Ez a "füves-puszta" korszak pedig néhány százezer esztendeig tartott, úgyhogy kedvező körülmények közt több száz méter vastag is lehetett volna a porfelhalmozódás, az úgynevezett lösz."
"Ezt a korszakot, a jégkorszakok, a mammut, az ősember és a lösz-hullás korszakát a tudomány pleisztocén-korszaknak nevezi."
"A gejzirek kitörése után rakódott le a lösz és sok helyen mindent betakart mint a hó. Ez mindig a legjobb gabonatermő föld!"
(Cholnoky Jenő: Balaton - Franklin Társulat, 1936)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése