"Humboldt Alexander, a modern földrajz megalapítója és minden idők egyik legnagyobb lángelméje vetette föl a kérdést, hogy miért sivatag a Szahara? Mert hisz az igazi földrajz minden látható földi tünemény tanulmányozásakor fölveti a kérdést, hogy miért? Ha nem adjuk okát a leírt tüneményeknek, akkor unalmas adatokkal, lexikális adathalmazzal fárasztjuk el a tanítványokat és érdeklődőket. Tudomány csak akkor lesz a földrajzból, ha igyekezik minden tüneményt megmagyarázni.
A földrajz gyermekkorában is próbálkoztak magyarázatokkal. Herodotosz, a görögök nagy történetírója nagyon gyenge geografus volt - mint még ma is, sajnos a történészek nagyrésze - s a tél és nyár váltakozását akként magyarázta, hogy télen az északi szél, a kegyetlen Boreasz elfújja a Napot dél felé s ott messze délen meleg lesz, a Földközi-tenger vidékén meg hideg időjárás kellemetlenkedik.
Kacvini, az arabok kedves, naiv földrajzírója lelkesedve írja le, hogy «milyen bölcs Allah! Ott nem pazarolja az esőt, ahol nem laknak emberek, például a sivatagokon és ott esik bőven az áldásthozó égi öntöző víz, ahol sok ember lakik együtt. A veszedelmes, ragadozó vadállatok a lakatlan területeken dühöngenek, ahol pedig az emberek laknak, ott szelíd háziállatok élnek és segítik az embert! Milyen bölcs Allah!»
Kant Immanuel, a königsbergi egyetemen a fizikai földrajz tanára, a legnagyobb bölcselkedő, a legmélyebben gondolkozni tudó filozófus törölte ki a tudományból ezt a túlzott vallásos felfogást, rámutatva arra, hogy akkor is olyan volna mindenfelé a Földön az éghajlat, ha nem lakna rajta ember s az ember keresi meg a Földön az életlehetőségeket. Ezzel kezdődött a helyes, logikus, természettudományos gondolkozás a földrajzban. Nem csoda, hogy a földrajz professzora lett a legnagyobb filozófus, mert hiába, a földrajz kívánja meg művelőjétől a legáltalánosabb tudást. A «szűk szakkörűek» (fachsimpelek) rendesen «polihisztor» néven igyekeznek az igazi geografus tudását lebecsülni, de ez mellékes. Igen széleskörű tudás nélkül senki sem lehet jó geografus, vagyis nem adhat jó képet a Földről, a Föld egyes részeiről, ha nincs kellően tájékozva úgyszólván minden tudományszakban legalább annyira, hogy helyes kritikával illesse a szaktudósok adatait."
(Cholnoky Jenő: A sivatag - Franklin Társulat)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése